Az igazi orvosságok

LEGFŐBB KINCSÜNK: AZ EGÉSZSÉG

Táplálkozás

Mozgás

Víz

Napfény

Mértékletesség

Levegő

Pihenés

Bizalom

Mi az egészség?

Az egészség több, mint csupán egy betegségektől és gyengeségektől mentes test.
Az egészség a teljes fizikai, lelki és szociális jólét állapota
. Mindez akkor valósul meg, ha a szervezet normálisan, minden nehézség nélkül működik, mellőzve a gyógyszerek, illetve az orvosi eszközök külső segítségét. Csökkent képességű vagy hosszan tartó betegségben szenvedő embereknek is lehet jó közérzetük és életminőségük, bár aktivitásukban korlátozottak.

Szükséges, hogy testünk működéséről és a vele való törődésről több információhoz jussunk, s ezáltal - egészségünk érdekében - helyes döntéseket hozhassunk.

Az egészségről tanulnunk kell

Életünk, munkánk, másokkal és a környezettel való kapcsolatunk hatással van az egészségünkre. Így választott szokásaink javíthatják, vagy kockáztathatják egészségünket. A választás a mienk. Őrizzük meg és befolyásoljuk jó irányba egészségi állapotunkat!

Ki a felelős az egészségünkért?

Mi vagyunk azok. A jó egészség mindannyiunk lehetősége; attól függ, miként döntünk. Noha nem választhatjuk meg génjeinket, vagy nem befolyásolhatjuk a kedvezőtlen környezeti hatásokat, mégis lehetőségünk van arra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek csökkentik a kockázatot és körülményeink többségét meghatározzák. Ez pedig befolyásolja jó közérzetünket és az életminőségünk irányításának érzését adja nekünk.

Sokan gondolkozunk úgy: az orvos feladata, hogy "helyrehozzon", amikor megbetegszünk, és nem gondolunk elsőként arra, hogy néhány egyszerű módszerrel a betegség megelőzhető. Amikor megadjuk testünknek mindazt, ami szükséges a megfelelő működéshez: a jó környezetet, bánásmódot és táplálékot, akkor szervezetünk állapota természetszerűen az egészség irányába mozdul el. A jó egészséget akkor érjük el, amikor a betegség megelőzése lesz a célunk.
Amikor betegek vagyunk, nagyon fontos, hogy még korai stádiumban felismerjük a betegséget. Mindemellett nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az életmódból fakadó betegségek megelőzésére. Ezek a betegségek gyakran olyan életmód következményeként jelentkeznek, mely rombolja az egészséget. Legtöbb esetben a baj oka itt keresendő: Ugyanis:

A legfejletteb orvostudomány és a legképzettebb szakemberek sem képesek ellensúlyozni egészségtelen szokásaink káros következményeit. Az egészséges életmód, az egyszerű, egészséges szokások többet tehetnek az emberek egészségéért, mint a legtökéletesebb orvostudomány.

A szívbetegségek, agyvérzés (stroke), magas vérnyomás, tüdőrák, időskori cukorbaj és egyéb, légzőszervi megbetegedések kockázata csökkenthető az egészséges életmódbeli változtatások segítségével.

 

Az egészség megőrzése szempontjából szükségesek a következő tényezők is:

Információ: Az egészségmegőrzés első lépése az emberi test felépítésének és a hatékony működéséhez szükséges feltételeknek a megismerése. Miután megismertük ezeket, helyes döntéseket hozhatunk egészségünk megőrzése érdekében.

Motiváció: Nem lesz változás, ha nem érzünk késztetést életvitelünk megváltoztatására, amellyel megőrizhetjük egészségünket. A kérdés tehát: van-e motivációnk arra, hogy feladjunk valamit, ami élvezetes, de nem jó?

Lelkesedés: Szükségünk van valamilyen célra ahhoz, hogy megtartsuk a motiváltságot. Gondoljunk a következő célokra azért, hogy a késztetés megmaradjon:

Elkötelezettség: Gyakran a változás iránti elkötelezettséget a saját helyzetünk miatt érzett csalódottságunk, vagy a múltban szerzett olyan tapasztalatok okozhatják, amelyeket elkerülhettünk volna. A változás iránti elkötelezettség egy olyan fordulópont, amikor minden erőfeszítésünkkel arra törekszünk, hogy egy adott helyzetben megtaláljuk a megoldást.

Az irányítás tudata: Legtöbbünk szeretné irányítani saját életét, és nem azt akarja, hogy mások vagy a körülmények befolyásolják azt. Amikor életünkben sikeres döntéseket hozunk, saját magunk előtt világosan bemutatjuk, hogy jó úton haladunk.

Hogyan lehetek egészséges?

Az egészség valójában egészen egyszerű dolog, de életbevágóan fontos annak megőrzése. Ez az előadás az egészség fenntartásának érdekében nyolc fő területre hívja fel a figyelmet.

1. Táplálkozás

A táplálkozás kérdése egyszerűen annak tanulmányozása, hogy mely ételek segítik leginkább testünk helyes működését. Az általunk elfogyasztott táplálék az egészség egyik legfontosabb eleme, mivel közvetlen hatással van arra, hogyan érezzük magunkat és milyen a teljesítőképességünk. Ez biztosítja az "üzemanyag"-ot testünk működéséhez. A helyes táplálékból származó energia elsődleges fontosságú a szervezet számára. Az olyan ételek, italok fogyasztása, amelyekből hiányoznak a létfontosságú tápanyagok, a test hiánybetegségét idézik elő. Jó példa erre a vashiány. Ilyenkor az ember úgy érzi magát, mint akit "kimostak", fáradt, mert szervezetének vasra van szüksége az oxigén szállításához. A vashiány azt jelenti, hogy az oxigén gyengébben szállítódik a szervezetben.

Tehát, ha a táplálkozás ilyen fontos, milyen is egy tápláló étel? A tápláló ételek számtalan létfontosságú tápanyagot tartalmaznak: vitaminokat, ásványi anyagokat (mint például a vas és a kalcium), szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat. Minden táplálék tartalmaz tápanyagokat, de egyesek többet, mint mások. Fontos, hogy a legtáplálóbb ételeket válasszuk, azért, hogy a szervezet minden tápanyaghoz hozzájusson, ami a megfelelő működéshez szükséges.

 Mivel az ember valamennyi szokása közül a táplálkozás van leginkább hatással az egészségre, ezzel a tényezővel egy kissé bővebben szeretnék foglalkozni.

Elmondható, hogy a betegségek legkevesebb 40%-a a táplálkozási szokásokkal függ össze. Sőt, ha a fertöző betegségeket és a baleseteket leszámítjuk, a megbetegedések 90 %-ban a helytelen táplálkozás a felelős.

 Ovidius, latin költő, aki Kr. után az I. sz.-ban élt a következőket írta:

„Kezdetben az étel gyümölcs volt, senki sem merte a száját véres hússal beszennyezni. Akkor a madarak biztonságosan repülhettek a légbe, a félénk nyulak szaladgálhattak a cserjésekben, és a halaknak sem kellet félni hazug csalétkektől. Mindenkinek nyugalma volt, igazi béke honolt.”

Látjuk az idézett szövegből, hogy az az egyszerű tény, hogy az ember gyümölcsöt evett, milyen messzemenő, mindenre kiterjedő, áldásos hatással volt az egész életre, az egész természetre – igazi béke honolt. Maga volt az Aranykor.

 De térjünk át a mai korra:

 Egyen gyakran gyümölcsöt és friss zöldséget, valamint magas rosttartalmú gabonaféélket.”

 Amiből többet kell fogyasztanunk, hogy jó egészségünk legyen, egyértelműen növényi eredetű ételek. A gyümölcs, a gabonafélék és a zöldségek (beleértve  a salátákat, főzelékféléket és gumósokat) alkotják az ember alapétrendjét.

Ezekkel nemcsak a megfelelő tápláltság biztosítása lehetséges, henem ezenkívül sokféle betegség – pédául a rák – megelőzése.

 Az eredeti táplálkozás:

„A Biblia azt mutatja, hogy az ember vegetáriánusként kezdte és amikor minden helyre lesz állítva, akként fejezi be. Ezalatt miért ne vihetnénk a gyakorlatba azt, ami ideális az ember, és összességében az egész természet számára?”

 Érdekes, hogy éppen a gyümölcsökben, gabonafélékben és zöldségekben gazdag étrend – az ember eredeti étrendje –az, ami most az Európai Közösség ajánlása szerint ideális a rák és más degeneratív betegségek megelőzésére.

 A Mózes által 3500 éve írt egyik bibliai könyv – a világirodalom egyik gyöngyszeme – első fejezetének 29. versében ezt mondja:

„Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek.”

Amikor az ember elhagyta az eredeti növényi étrendet és állati eredetű ételeket kezdett belefoglalni, életkora csökkeni kezdett…egészen napjainkig.

 

 

Több népcsoportot vizsgáltak, amelyek felkeltették a tudományos kutatók figyelmét, amelyekre jellemző volt a hoszú élettartam, szaporodásuk, a degeneratív betegségek hiánya, különösen a rák ritka előfordulása – ezen népcsoportok közös jellemzője a vegetariánus étrend.  Kiket vizsgáltak?:

- Okinawa lakóit

- a közép-ázsiai hunzákat

- a nepáli sherpákat

- az otomini indiánokat

*De az a csoport amely a legnagyobb érdeklődést keltette a kutatók között, a világ 182 országában működő keresztény Hetedik Napot Ünneplő Adventista egyház.

Ez a csoport ötvözi a vegetarianus taplalkozast a helyes életmóddal: nem fogyaszt alkoholt, nem cigarettáznak, nem használnak drogot. Minek alapján döntöttek az adventisták ezen csoportja e mellett az életmód mellett?

 

1. Mózes említett írását fogadják el, hogy Isten az embert vegetariánusnak teremtette

2. Pál apostol írása szerint: hogy testünk a SZL temploma, áron vétettünk meg. Azt tisztán kell tartanunk. Testünkben kell dícsőitenünk Istent.

3. Az adventistáknak reményük van egy szebb jövőben, egy boldog, örök élet eljövetelében, Isten országában. És tudják, csak úgy lehetnek ennek az országnak a polgárai, ha tiszta testtel, tiszta jellemmel bírnak, akik ismerik a bűn fogalmát, de utálják azt.

Az adventisták számára nyilvánvaló, hogy a jó egészség nem a véletlen eredménye, hanem a természet törvényeinek tiszteletéből ered, amiket a Legfőbb Lény hozott létre, és amiket ismerünk is, hála az anatómia és az élettan tudományának

Kimutatták, hogy az adventisták körében jóval kevesebb százalékban fordulnak elő a fent említett súlyos betegségek, állóképességük nagyobb, életük hosszabb, mint a népesség többi részénél.

 

Amint a tudomány fejlődik egyre inkább igazolja a Biblia tanításait:

 

Végül egyre több nyilatkozat született a vegetáriánus étkezés mellett. 1980-ban egy Tudományos Társaság kinyilatkoztatta: egyere több olyan tudományos tény van, ami alátámasztja a növényi táplálkozás és bizonyos krónikus, degeneratív betegségek, mint az elhízás, koszorúér-betegségek, a magas vérnyomás, a vastagbélrák, a cukorbetegség és egyebek megelőzése közötti pozitív kapcsolatot. Számos,  a hússal kapcsolatban lévő közhelyet lepleztek le – adatok szigorúságával -, például, hogy a húsfehérjék a legkítűnőbb minőségüek, vagy, hogy a hús a legjobb vas-forrás, vagy , hogy a B12 vitamint csak hússal lehet a szervezetbe juttatni.

Még egy mondat erejéig meg szeretném említeni, hogy nemcsak az étel fajtája, hanem fogyasztásának ideje és formája is meghatározza szevezetünk működését.

 

 

 

 

Ezek a következők:

 

1. TÁPLÁLKOZÁS……………NUTRITION

2. TESTGYAKORLÁS ……….EXERCISE

3. VÍZ ………………………….WATER

4. NAPFÉNY…………………..SUNSHIINE

5. MÉRTÉKLETESSÉG ……..TEMPERANCE

6. LEVEGŐ……………………AIR

7. NYUGALOM…………….....REST

8. BIZALOM ISTENBEN……..TRUST IS GOOD

 VISSZA

2. Mozgás

Testünk mozgásra tervezett gépezet. Ellentétben azzal,ami bármilyen más, az ember által alkotott berendezéssel történik, szervezetünkben a tétlenség nagyobb elhasználódást eredményez, mint a mozgás.

Fizikailag is alkalmasnak kell lennünk arra, hogy a mindennapi élet tennivalóival és nehézségeivel szembenézzünk. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a jó kondíció az a képesség, amivel valaki végig tudja futni a maratoni távot. Pedig sokkal inkább azt a helytállást jelenti, amellyel valaki nap-nap után el tudja végezni feladatait, és még mindig marad energiája családja, kapcsolatai számára. Ahelyett, hogy állandóan fáradtnak érezné magát, inkább jó közérzetnek örvend.

A mozgásnak számos egyéb jótékony hatása is van, mint például a testsúly kontrollálása, a stressz legyőzése, az immunrendszer megerősítése és a szívbetegségek, a rák, valamint a korai halál kockázatának csökkentése.

Mivel a legtöbb magyar ember életstílusából hiányzik az elegendő fizikai aktivitás, ezért a rendszeres testmozgás beiktatása rendkívül fontos. Idősebb emberek általában kevesebbet mozognak, mint azok, akik dolgoznak vagy iskolába járnak, tehát számukra még fontosabb a rendszeres mozgásprogram. Az egyetlen ellenszere a csontritkulásnak a rendszeres mozgás.

Mindenki számára a gyaloglás a legjobb és korlátlanul végrehajtható gyakorlat. „Mindenkinek két orvosa van: a jobb és a bal lába.”-tartja egy régi közmondás.

 

3. Víz

Az élő anyag általános oldószere.

Testünk kb. 60 %-a víz. Akár 50 napon át életben maradhatunk ennivaló nélkül, de csak néhány napig víz nélkül. A víz nélkülözhetetlen magához az élet fenntartásához, mégis gyakran figyelmen kívül hagyjuk jelentőségét.

Nagyon sokan szomjúságuk alapján döntik el, hogy mennyit igyanak, pedig a szomjúság testünk vízhiányának nem az első jele. Mindannyian vizet veszítünk a vizelettel, a széklettel, az izzadsággal és a légzéssel.

Egy felnőtt embernek naponta legalább 1-1,5 liter vizet kellene meginnia, és ennél is többet, ha az időjárás meleg vagy, ha testmozgást végez. A víz létfontosságú a vese működéséhez, a testhőmérséklet és a testfolyadékok szabályozásához. Tehát igyunk bátran, a víz kalóriamentes!

A veséknek vízre van szükségük ahhoz, hogy meg tudják szűrni a vért, és kiválasszák a bomlásterméket a vizelettel; emésztőrendszerünknek vízre van szükége, hogy a széklet ne legyn túl száraz és kemény és ne okozzon székrekedést, a bőrnek vízre van szüksége simaságának és épségének megőrzéséhez; sőt a csontoknak is vízre van szükségük rugalmasságuk és keménységük megtartásához. És, amint láttuk, még a légcsere optimális lezajlásához is vízre van szükség, hiszen csak a vízben oldott oxigént tudja felvenni a vértestés leadni a CO2-t.

De szükségünk van vízre kívülről – a testi hygiénához és belsőleg is. Igyekezzünk legalább 6 pohár vizet inni az étkezések között. Ügyelve arra, hogy ne legyen nagyon hideg igyunk 2 pohár vizet éhgyomorra, ez megtisztítja a gyomrot az éjszaka termelődött nyáktól.

Ezen túlmenőleg a víznek külsőleg alkalmazva régóta ismert nagy gyógyhatása van. A vízgyógyászati módszerek – mint pl. a vízsugárkezelés, pakolás, szauna-, vagy a különféle fürdők alkalmazása otthon vagy a gyógyfürdőkben sok fájdalmat megelőznek.

VISSZA

4. Napfény

Magyarországon tavasztól őszig bőségesen részesülhetünk napfényben. Néhány északi országban azonban egy évben csak néhány hónapig élvezhetik a napsütést. Az ezekben az országokban végzett kutatások igazolják, hogy milyen fontos a napfény az emberek jó közérzetéhez. A hosszú téli hónapokban a depresszió és a rosszabb hangulat általános az északi országokban.

A napfény nemcsak a jó közérzet szempontjából fontos, hanem segíti a szervezet ellátását egy létfontosságú tápanyaggal, a D-vitaminnal, amit a napsugárzás segítségével testünk a bőrben állít elő. A D-vitamin alapvető a kalcium felszívódásához és beépüléséhez, ezen keresztül az erős fogakhoz és csontokhoz, valamint szükséges az egészséges immunrendszerhez, idegrendszerhez, hormonműködéshez és a sejtnövekedéshez is.

Ugyanakkor a túl sok napfény káros lehet a bőrrák veszélye miatt. A napfény elleni védekezés nagyon fontos. Használjunk magas faktorszámú fényvédőkrémet és védőruházatot (kalap, könnyű nyári ruha, napszemüveg).

5. Mértékletesség - egyensúly

Amikor az egyensúlyról beszélünk, arra gondolunk, hogy "mindent csak mértékletesen". Egyensúly alatt az egészséget segítő jó dolgok megfelelő kombinációját értjük. A káros dolgokat töröljük teljesen! Az egyensúly az életformáról szól, ami javíthatja az élet minőségét és a közérzetet.

6. Levegő

A belélegzett levegő szintén létfontosságú egészségünk szempontjából. A légszennyezettség betegséget és halált okozhat, ha a szennyező anyagok koncentrációja magas és hosszú időn keresztül fennáll. A magas szénmonoxid tartalom és a levegőben levő savak koncentrációja, valamint a csökkenő oxigénmennyiség túlzottan igénybe veszi a szervezetet. Ezek pangásos szívelégtelenséget vagy olyan krónikus elzáródásos tüdőbetegségeket okozhatnak, mint például a krónikus hörgőgyulladás vagy a tüdőtágulás, akár fiatalabb vagy idősebb korban is. Magyarország a kevésbé szennyezett levegőjű országok közé tartozik, de a nagyvárosokban érdemes figyelni a légszennyezettségről közölt adatokat.

Nem az emberi tevékenység okozza az összes légszennyezést; erdőtüzek, virágpor, homokvihar szintén növeli az atmoszféra szennyezettségét. Egyre szélesebb körben tudatosul az emberekben, hogy mindent meg kell tennünk környezetünk megvédése érdekében.

VISSZA

 7. Pihenés

A relaxáció, a felfrissülés és az alvás létfontosságú az egészséges élethez. A rohanó, stresszel teli életben rendkívül fontos, hogy időt találjunk mindennap a pihenésre, így az izmainkban levő feszültség ellazulhat.

A pihenés magába foglalhat aktív felfrissülést. Egy természetben töltött nap, vagy egy vízparti séta felfrissíthet bennünket és segíthet a mindennapi feladatok elvégzésében.

Egyes szakemberek szerint az az ideális, ha hetente, tervszerűen bizonyos időt elmélkedésre, kikapcsolódásra szánunk.

Ez rendszeres lehetőséget teremt arra, hogy tervszerűen elvonuljunk egy időre a mindennapi gondoktól. Ilyen tevékenység lehet vallásos összejövetel, elmélkedés, séta, zenélés vagy időtöltés a család kedvenc háziállataival.

Az alvásszükségletünk félelmetes úr! Ha túl sokáig nem alszunk, akkor sem tudunk ébren maradni, ha az álomba merülés egyébként életveszélyes - jól mutatják ezt a gépkocsibalesetek, amikor a vezető elalszik a kormánynál. A legtöbb ember nem alszik eleget. Tanulmányok mutatják, hogy átlagosan napi 6-8 órai alvásra van szükségünk. Hányszor fekszünk le depresszióval, holt fáradtan és ébredünk fel sokkal jobb érzésekkel az élet iránt egy jó alvásból!

8. Bizalom

A céltudatosság és a valakihez való tartozás rendkívül fontos ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Talán valaki meglepődik azon, hogy mindezekkel összefügg az egészséges élet. Pedig a depresszióval, magánnyal, haraggal teli életet aligha lehet jó minőségű életként jellemezni. Ez különösen akkor igaz, ha az emberek nehéznek találják életkörülményeiket, pl. szerencsétlenség, veszteség éri őket, ha elhagyja partnerük, súlyos betegségben szenvednek, vagy családjukban haláleset történik.

Az egészség lelki vonatkozása magában foglalja az élet értékeit, filozófiáját, ami célt és kötődést ad. A lelki egészség a szeretet, az együttérzés, a megbocsátás, a békesség és a megelégedettség lehetőségét adja meg. A bizalom egy rajtunk kívül álló erőben és a körülöttünk levőkben szintén létfontosságú eleme az egészségnek. Az aranyszabály, miszerint szeressük felebarátainkat, mint önmagunkat, alapvető jelentőségű az önbecsülés és önértékelés szempontjából.

Meg kell találnunk az egyensúlyt önmagunk szükségletei és mások elvárásai között. A cinizmust, a haragot, az elkeseredettséget, a félelmet, a szorongást és a pesszimizmust gyakran olyan emberek érzik, akik túlzottan elkötelezettek mások elvárásai iránt munkájukban, és nem marad erejük saját magukra. Ahhoz, hogy frissnek és késznek érezzük magunkat mások szolgálatára, szükségünk van arra is, hogy egyedül legyünk, hogy kielégítsük önmagunk igényeit is.

  A bizalom: tulajdonképpen egy Lélek-kapocs Istennel.

Az egészség meghatározása, miszerint teljes fizikai, lelki és szociális jólétet jelent, nem új keletű. A Bibliában már megtalálható ez az alapelv. János apostol egyik levelének köszöntő soraiban ezt írja: "...kívánom, hogy minden sikerüljön neked és egészséges légy testben is, lélekben is".
Valóban, az egészséges fizikumhoz egészséges belsőre is szükség van, és szükséges az is, hogy életünk céljai megvalósuljanak. Ehhez azonban helyes döntéseket kell hoznunk. János, az előbb idézett levelében, erről így ír: "... ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki a jót teszi, az Istentől van, aki a rosszat teszi, az nem látta az Istent".

Befejezésül elmondom, hogy ha a 8 DT szavainak angol megefelelőjét felírjuk és azok kezdőbetűit összelvassuk a következő szót kapjuk:

NEWSTART, ami a sokat mondó ÚJ KEZDET-et jelenti, a REFORMOT,amit végre kell hajtanunk életmódunkban, táplálkozásunkban és azt sugallja, hogy:

JÓ OKUNK VAN A VÁLTOZTATÁSRA

Köszönöm, hogy meghallgattak és ismétlem: „Semmi sem segíti elő jobban a test és a lélek egészségét, mint a hálás és Istent magasztaló lelkület.” De azt is tudnunk kell, hogy a helyes életmód és az egészséges életvitel nem cél, hanem eszköz egy boldog élet eléréséhez. Ez az az eszköz, ami a mi kezünkbe van adva, és tőlünk függ, hogy élünk-e vele, vagy sem.